Ugyan régre nyúlik vissza a Dwirinthalen családfa, ám kezdetben még nem volt olyan család, mivel a nagyobbak szerint számolni kellett. Ám feltörekvőként mindig jelen volt a fontosabb eseményeknél, mióta csak kihajtott a mélység földjében. A hozzájuk hasonlóak miatt csak Pók-hegynek nevezett hely mélyéről erednek, egy ősrégi, félig saját hatalmukkal, félig a természet alkotó erejének köszönhetően kialakult barlangrendszerből. Csodálatos hely, egyedi növényzettel és fényes, mágikus kristályokkal. A felszín az ottani léthez képest szürke és unalmas világ. Se egy lovagolható gyíklény, se méteres hosszúságú kristály, ami cseppkőként mered a mély felé, vagy fluoreszkáló gomba, miből finom ital készül.
A család történetét a kettéválástól vezetik. Zaphyra, a jószívű és kegyes matróna, aki nem szeretett vért ontani, csak ha nem volt más megoldás. Amíg ő volt a család élén, nem voltak harcok, sőt az összetűzések is hamar elsimultak más családokkal. Borea, a húga, ki lekéste a matrónaságot, s örökké enyhe féltékenységet mutatott nővére felé, ki eredetileg Graxon Nadzyr felesége lett volna, hogy erősödjön a kötelék. Ám Zaphyra megelőzte, mi csak további feszültséget szült a két testvér közt. Mivel a nővér most is hallgatott a jó szívére, Borea mellé olyan férjet talált, ki inkább szimpatikus volt, mint előnyös, így viszonylag enyhült a rossz hangulat kettejük között. Virnon Suril egy kisebb nemesi családból származó hím lett a fiatalabb Dwirinthalen lány férje, kitől két gyermeke született, Lairaminve és Corishane. Ezzel szinte elégtételt vett, hiszen Zaphyra egyetlen gyermekének tudott csak életet adni, ki Durirahc névvel látott holdvilágot.
A Nadzyr család számára a végzet volt a nap, mikor Zaphyrát megölte egy orvgyilkos. Ám ennyi nem volt elég, hiszen az ismeretlen gyilkos nem volt egyedül. Vélhetően egy egész céhet béreltek fel a Nadzyrok kiirtására. Ám sikerük nem volt teljes. Graxon, megmentve Zaphyrától született gyermekét, a felszínre menekült. Borea került így a család élére, s első dolga volt Mellékágnak bélyegezni a Nadzyrokat, kik inkább a napfénytől vártak megváltást, mintsem a Dwirinthalenekhez fordultak volna. Hiába, elvesztette nővérét, s még rút átverés is érte, hiszen egészen ama szörnyű napig mindig bizalommal fordultak egymáshoz.

De mindennek vége szakad egyszer, Borea is visszatért Naekrah istennőhöz, helyet adva elsőszülött gyermekének, Lairamnivenek. Ugyan nem tagadta meg a család örökségét, a pókok hatalmát, ám mellettük hitt a kígyókban is. Megosztott nézeteit vallotta hímje, Selanyetir is, kitől született gyermeke, Silyanende. A matróna portréjára felkerült egy kígyó-korbács is, ezzel mutatva tiszteletet a csúszómászóknak.
A sors iróniája, vagy maga, Naekrah büntetése, hogy mindketten kígyómarásba haltak bele. Egyes feltevések szerint közel sem volt véletlen, sőt, egyenesen merényletnek tartják, bár a jelek közel sem olyan pontosak, mint a legtöbb esetben. Aljas népségek az orvgyilkosok és a méregkeverők, de ők sem képesek bármire. Ám a nem várt halál okán korán került új matróna a trónra. Silyanende anyja után követte a kettős hitet, nem törődve a veszéllyel, hogy őt is utoléri a kígyók marása. Főleg, mert nem mindenféle külhonból származó kígyót tartott, csakis olyat, mit a mágia hozott világra. Misztikus kígyói sötétebbek voltak az éjszakánál és szemük rubinként izzott. Sokan félték, hiszen tökéletesen befolyásolta őket. Nem úgy a hozzá férjül ment hímet, a Madhweril család sarját, Lerrielt. A finom nemes viszont nem érkezett egymaga, ikertestvére is vele jött, Enqua, kinek első dolga volt felvenni a vallásukat, s Naekrah papnőjévé kívánt lenni. Nem a véletlen műve volt, hiszen sikerült elhitetni az akkori matrónával, hogy ők a család érdekeit veszik előre mindig. Hazugság volt, a testvérpár csak a hatalmat kívánta megszerezni és ezért hajlandóak voltak időt, aranyat és energiát áldozni, amennyit csak kellett. A cél az volt, hogy Silyanende helyére Enqua kerüljön, átvéve a Dwirinthalen család irányítását.
Hiába minden, talán túl forró volt a hitvesi ágy, vagy éppen Lerriel volt gyenge férfi, de képes volt három alkalommal is gyermeket nemzeni, mivel tökéletesen tönkre tette magát. Hiszen egyetlen nőt elállítani az útból nem tűnt nagy kihívásnak, ám őt s a három gyermeket is... Egyetlen szerencsés pontja talán csak az volt, hogy az egyik fiú lett. Ám ettől még ugyanúgy az ő hibája volt, hogy elvesztette szinte minden lehetőségét Enqua, ki dühödt bosszújával megölte tulajdon testvérét. Persze, nehéz lett volna eltitkolnia a matróna előtt, büntetése élete végéig tartó kínzás volt.
A hosszú életű Silyanende viszont szintén elérte a napot, mikor az istennő visszaszólította magához. Idősebbik lánya, Gorana került a helyére, kinek első dolga volt elpusztítani mindent, ami a kígyókra emlékeztette. A tökéletes matróna akart lenni, Naekrah szemében is, így csak a pókokat imádta, végtelen odaadással. Ám testvéreivel már máshogy bánt. Lazzur, ki mindig erős volt, harcossá lett képezve, viszont máig titokzatos okok miatt Gorana letaszította a Főágból, s kitagadta, száműzve a Fény birodalmába. Húgával sem volt túl jó viszonya soha, hiszen bármit is csinált a matróna, mintha Quiltana már előbb és jobban csinálta volna. Nemesebb vérű férfit szerzett, előbb született gyermeke, s több szeretője is volt. Szép, ám sajna hiú nőstény volt, Gorana inkább a hatalmát erősítette. Gyakran próbálta elszeretni húga hímjét, ám okosabb volt ennél, így a két testvér nem cserélt ágyast egy alkalom erejéig sem. A gyermekáldás most sem maradt el. Kivételesen Gorana volt a gyorsabb, rögtön egy ikerpárt hozott a világra. Xselyahra és Hwae. Eztán egymás után két leányt szült Quiltana is, Natynrae az idősebb és Zaranecaryssa, a fiatalabb. Mivel a matróna szemében ez is tüske volt, így szorgalmazta, hogy hímje, Brethil, újabb gyermekkel áldja meg, ha Naekrah is úgy kívánja. Viszont arra nem számított, hogy gyönyörű leány helyett egy fiút szült, Denawarient.
A fiúval az apja foglalkozott, anyja megvetette, harcra nevelték, amint megtanult járni. A két lányt Gorana imádta és úgy szerette őket, amennyire ez hideg és számító mivoltától telt. Kegyetlenségre és ármányra tanította őket. Hwae könnyen elsajátította ezeket az elképzeléseket, míg Xselyahra inkább az érzelmek elfedését és az arany útját tanulta el. Később, mind a három gyermek a felszínre ment, hogy felfedezzék azt. A család nem nézte jó szemmel, ám Sely és Hwae kivételesen együtt győzték meg anyjukat, s vitték öccsüket, mint testőrt. Két nőstény, mindkettőből remek matróna lehetne, s egy fiatal hím, ki remek harcos. A felszínen könnyen eligazodtak, hiszen a városok mocskos alvilága nem sokban tér el a mélység sötétjétől.
Denawarien megtette az első lépéseket, hogy előrébb kerüljön a ranglétrán és mindkét nővérét zsarolni kezdte. Hiszen, ők anyjukkal ellentétben kedvelték és kissé sajnálták is testvérüket. Ahogy ezzel visszaélt, később meg is járta. Ám előbb Hwae lelte halálát, egyesek szerint Sely parancsára tette Den, mások önkéz általi halálnak vélik, hiszen saját tőrével mellében találták meg egy fogadó emeletén, több üres üveg társaságában.
Anyjuk halála után Xselyahra lett a matróna. A család ekkor végleg hátrahagyta a mélységet és új otthont kerestek. Nem volt rá példa a Pók-hegy barlangjaiban, se mélyen, se közelebb a felszínhez, hogy egy család így tett volna. Ám a Dwirinthalenek szétszóródni látszottak, így amint megtalálta a matróna a megfelelő helyet, összehívta az összes élő családtagot. Még a Nadzyrokat is otthonába hívta, hogy újra megerősítse a család két ága közötti kapcsolatot. Lazzur Dwirinthalen, ki már évek óta a felszínen élt, az északi hadjáratból tért vissza, s feloldozást kapott, újra a család Főágához tartozhat.
A nagyszerű elképzelés azonban Xselyahra részéről véget kellett érjen egyszer. Szülés közben halt meg, mikor de sikerült életet adnia lányának, Nysissdrairanak. Senki nem tudta, hogy a gyermek apja a matróna öccse, Denawarien, kinek előbb már született gyermeke, Moonxylwery. Róla viszont többen is tudták, hogy Den eltitkolt lánya. Ám a hím ideiglenesen elérte a célját, mit még anyja uralkodása alatt akart. Ő lett a család feje, még ha csupán addig is, míg Nysissdraira elég idős nem lesz, hogy matróna válhasson belőle.

Lairamnive testvére, Corishane is megtalálta a magának való hímet, kitől születhetett gyermeke, Merenonde. A család ezen ága elkezdett távolodni a matrónáktól terhes ágtól, de sosem került túl messze. Mindig ott voltak, figyeltek és segítettek, ha őket is segítették. Merenonde három gyermeket szült Curyamil Vorendil Quendaresse nevű hímjének, Mahalath, Kerortlay és Faehrenn. Együtt nőtt fel a három testvér, viszont idővel meglátszott, hogy Mahalath és Kerortlay talán túlzottan is közel álltak egymáshoz. Ezért is pletykálták azt, miután anyjuk meghalt, hogy Maha gyermekei, Soraya és Narzuth nem a férjétől, Arthonil Harongrathtól vannak, hanem testvérétől. Viszont ennek igazára sosem derült fény. Faehrenn maga csendes módján megtalálta a hozzá illő nőstényt és két gyermeket nemzett neki, Ryafhennara és Naelmenich.

Matrónák

Borea Dwirinthalen                         Zaphyra Dwirinthalen

Zaphyra Dwirinthalen: A kedves matróna. Mindig jószívű és általában vidám teremtés, ki nőként is leánynak tűnt, oly bájos arccal áldotta meg Naekrah. Matrónaként megállta a helyét, de a magánéletben inkább volt szerencsés. Mindig odafigyelt a család érdekére, minden alkalommal sajátjai elé helyezte azokat. Nem kedvelte a harcokat, a család erősítése érdekében házasodott Graxon Nadzyr-al. Gyermeke: Durirahc Nadzyr. Első jegyzett matróna.

Borea Dwirinthalen: A Nadzyr-átkozó matróna. Sötétebb jellemű nőstény, ellentétben nővérével, érettebbnek tűnik, sok szempontból az is, ám féltékenysége, mi gyakorta nőtte ki magát dührohammá, csorbított a szép képen. Testét szerette megmutatni, a jó ízlés határain belül, ezzel is kimutatva, milyen téren képes felülmúlni nővérét. Szélsőséges stílusához méltó párra lelt, kit Zaphyra ajánlott neki, békeajándék gyanánt, egy Virnon Suril nevű hím képében. Gyermekei: Lairaminve Dwirinthalen és Corishane Dwirinthalen. Zaphyra halála után matróna.

Lairaminve Dwirinthalen

Lairaminve Dwirinthalen: A kígyókat tisztelő matróna. Borea lánya. Örökölte anyja sötétség utáni szerelmét, ám hitében csorba esett, mikor gyermekként kígyókkal ismerkedett. Nem vetette meg a pókokat sem, vallásában megosztotta nézeteit. Választott párja Selanyetir Wilarrume, aki szintén hitt mindkét istennőben. Halálukat kígyómarás okozta. Gyermeke: Silyanende Dwirinthalen.

Silyanende Dwirinthalen

Silyanende Dwirinthalen: A kígyószelídítő matróna. Tanulva anyja, Lairaminve hibájából, mágikus kígyókat tenyésztett, mik csak neki engedelmeskednek. Hímje Lerriel Madhweril volt, ki magával vitte ikertestvérét, Enqua Madhweril-t, ki felvette a pókistennő hitét. Csalfa testvérpár voltak ők, hiszen a matróna trónját kívánták megszerezni, ám kísérleteik kudarccal végződtek, végül Enqua keze által halt Lerriel, a nő pedig életfogytig tartó kínzást kapott cserébe Silyanende matrónától. Gyermekei: Gorana Dwirinthalen, Quiltana Dwirinthalen és Ser Lazzur Dwirinthalen.

Gorana Dwirinthalen

Gorana Dwirinthalen: A kígyók purgálója, pókasszony matróna. Végleg elpusztította a pókok mellől a kígyókra emlékeztető tárgyakat, a család újra csak Naekrah felé tisztelgett és csak őt imádta. Nem csak matróna és anya volt, de a család legfőbb papnője is, valamint féltékeny testvér húgára, Quilatana-ra. Ő száműzte Ser Lazzur-t a családtól. Hímje Brethil Faelmir. Gyermekei: Xselyahra Dwirinthalen, Hwae Dwirinthalen és Denawarien Dwirinthalen.
(Quiltana Dwirinthalen, hímje Maelos Tirdengan, gyermekei: Natynrae Dwirinthalen és Zaranecaryssa Dwirinthalen)